Gáz vagy villany? A melegvíz-termelő berendezés kiválasztásakor valószínűleg sokakban felmerül a dilemma. Mint oly sok döntésnél, itt is mindkét oldalnak megvannak a maga pro és kontra érvei. Mivel egy család életében a melegvíz-termelő berendezés kiválasztása komoly és hosszú távú, továbbá mindennapi kényelmet is igencsak meghatározó beruházás, ezért érdemes úgy meghozni az ezzel kapcsolatos döntésünket, hogy minden szükséges információ a birtokunkban van – ehhez ad segítséget cikkünk!
Először is vizsgáljuk meg, hogyan is működik egy villanybojler! A manapság legelterjedtebb elektromos használati melegvíz-tárolók esetében egy hőszigetelt, kezelt belső felületű tárolóban levő elektromos fűtőbetét gondoskodik a benne tárolt víz felmelegítéséről, egy termosztát, vagy valamiféle vezérlés által beállított hőmérsékletre. A tárolók nagy előnye, hogy gyorsan, és egyszerűen telepíthetőek, továbbá nincs a helységben frisslevegő-igényük, vagy keletkező égéstermék, ami az esetleges szén-monoxid-mérgezést okozhatná. A tároló maga hőszigetelt, és korróziónak ellenálló, de megfelelő szilárdsággal bíró anyagból készül (pl. rozsdamentes acél, réz, horganyzott, vagy zománcozott belső felületű acél), de az alapanyagok között előfordul műanyag vagy üvegszál erősítésű műanyag is.
A tárolótestet szigetelés veszi körül, csökkentve az abban lévő víz hőleadását a környezet felé, így biztosítva a gazdaságos működést. A bojler felfűtése minden esetben közel azonos energiával oldható meg, a jelentős különbség a szigetelés vastagságában és minőségében mutatkozik meg, hiszen minél jobb minőségű a szigetelés a tároló körül, az annál lassabban hűl le, és annál kevesebb idő múlva kell utána melegíteni. Magát a tárolót elektromos fűtőbetét melegíti fel, amit egy termosztát, vagy (a modernebb berendezésekben) egy kis vezérlőpanel segítségével állíthatunk be.
A biztonságos működéshez szükséges továbbá egy biztonsági szelep is, ami a tároló felfűtésekor táguló víz beállított érték feletti nyomását hivatott leengedni a rendszerből, így akadályozva meg a túlnyomásból keletkező problémákat, károkat.
A működés alapelveinek tisztázása után vizsgáljuk meg, mikor érdemes villanybojler mellett dönteni! A villanybojler jó választás lehet szakaszos üzemű irodákba, nyaralókba, de megújuló energiát hasznosító (napelem) házakba is, továbbá olyan épületekbe, amelyek kémény és gáz oldalról nehezen tervezhetők. Szóba jöhet esetleg költségesen kialakítható lakásokba (ERP), ahol az elektromos hálózat ezt lehetővé teszi – itt érdemes magát a társasház gerincvezetékét is megvizsgálni. Kijelenthetjük, hogy ma már a piacon elég sokoldalú és könnyen telepíthető, a felhasználói szokásokhoz igazodó berendezések érhetők el.
A következőkben tekintsük át, hogy milyen típusokból választhatunk! A villanybojlerek elég sokféle megközelítés alapján kategorizálhatók, hiszen azok különféle elhelyezésűek lehetnek (álló, fali, alsó, felső, vagy éppen függőleges, vízszintes elhelyezésű is lehet), de mind méret, mind teljesítmény, vagy éppen vezérlés oldalról is vannak külön kategóriák.
A mai gyakorlatban az alap, hengeres, mechanikus termosztátos rendszerek után a szögletes, jellemzően valamiféle kijelzővel szerelt, digitális vezérlésű tárolók kezdenek egyre nagyobb teret kapni, nem csak esztétikus kinézetük, kezelhetőségük, de kedvező energiafelhasználásuk miatt is.
Ezek a berendezések többféle funkcióval, időprogrammal vagy éppen öntanuló vezérléssel, fogyasztói szokásoknak megfelelő vízmelegítés mellett tudnak komfortosabb és energiatudatosabb melegvíz-ellátást biztosítani.
Ezek a mai szóval SMART tárolók már rendelkeznek további technikai újításokkal: ez lehet egy jobb minőségű belső felületkezelés, alacsonyabb hőmérsékletű, nagyobb felületű, ezáltal kevésbé vízkövesedő fűtőelem, esetleg ebből már dupla tárolónként egy-egy darab, vagy éppen egy azonnali melegvíz-előállítási program, ami gyors felfűtés mellett ad meleg vizet.
Elektromos oldalról a villanybojlerek bekötése, üzemeltetése villanyszerelőt igényel, hiszen nagyobb elektromos fogyasztóként a vezetékezés szakértelmet kíván, illetve érdemes a rendszert megfelelő védelemmel ellátni (EPH, áram-védőkapcsoló), de akár az elektrokémiai leválasztó is ezen eszközök közé sorolandó.
A használati melegvíz-tároló karbantartásának egyik legalapvetőbb eleme az anódcsere és a vízkő eltávolítása, aminek elmulasztása komoly problémát tud okozni. A fűtőelemre rakódott vízkő ugyanis szigeteli azt, jelentősen rontva a hatékonyságát, energiát pazarolva. Az anód feladata a belső felület védelme, aminek hiányában a tároló elkezd korrodálni, ami idővel annak kilyukadásához vezet, idő előtt menthetetlenné téve azt.
A karbantartás jellemzően 1-2 óra alatt megvan: ennek során a tárolóból a vizet leengedve, azt szétszerelve a vízkövet el kell távolítani, az anódot ellenőrizni, szükség szerint cserélni, a tömítéseket, elektromos csatlakozásokat ellenőrizni, majd összeszerelés után ismét üzembe lehet helyezni a készüléket. A karbantartott készülékek gazdaságosabban és hosszabb távon lesznek használhatóak, így arra busásan megéri pénzt és időt fordítani!
Képek: Gépész 2, 3, 4 és Shutterstock
