Hogyan építsünk energiahatékony családi házat?

2018. szeptember 14. 10:18 - Kontent

Ma már nem kérdés, hogy ha házat építünk, oda kell figyelnünk az energiahatékonyság kérdéskörére is – szerencsére már nemcsak a józan eszünkre van bízva ennek eldöntése, hanem előírások is megkövetelik ezt a fajta gondosságot. Azonban vigyázat: a megkövetelt értékek betartása nem minden esetben jelent garanciát arra, hogy a ház valóban komfortos lesz! Mit takar pontosan az energiahatékonyság fogalma egy családi ház esetében, és mire kell ügyelnünk ahhoz, hogy ezt elérhessük? Cikkünkben ennek a kérdéskörnek jártunk utána.

shutterstock_767180389.jpg

Ami az előírásokat illeti, minden új építésű lakás, illetve családi ház esetén törvényi előírások szabályozzák azokat a paramétereket, amelyeknek meg kell felelniük. Ez vonatkozik a ház vagy lakás szerkezeti elemeire és felépítésére, illetve magára az épületgépészet kialakítására is.

2018. január 1-től a 1246/2013. (IV. 30.) Korm. határozat szigorította az új építésű lakások és családi házak hőkibocsátási értékeit, amely nem passzívház szintű, de – a törvényi megfogalmazásban – közel nulla energiaigénynek felel meg.

A közel 0 energiaigényt a jogszabály elég sajátosan értelmezi, hiszen ha a háznak a hőveszteségei közepesek, de azoknak nagy részét megújuló energiából állítjuk elő, akkor akár a legjobb, AA++ besorolás is elérhető. Ugyanakkor egy passzívház, amely sokszor kevesebb energiát fogyaszt, és megújuló energia hasznosítása nélkül is jóval alacsonyabb a rezsiköltsége, ugyanakkor nincs megújuló energiaforrása, csak CC-s besorolást kaphat – vagyis vigyázni kell a besorolásokkal!

A fenti példából is látszik, hogy az alacsony energiafelhasználású ház nem csak a törvényi előírás miatt fontos, hanem sokkal inkább a lakókomfort miatt, ezért a törvényi megfelelésen túl is érdemes optimalizálni.

Először is tisztázzuk, mit is értünk pontosan az energiatakarékos ház fogalmán!

„A médiában és különböző cikkekben gyakran használnak különböző kifejezéseket az energiahatékony, illetve alacsony energiafogyasztású épületekre, mint amilyenek az „ökoház”, „zöldház”, „energiaház” – elemzi szakértőnk, Rangics Máté – Easykit Kft: „Ezek azonban csak általános megnevezések, legtöbbször csupán marketingszempontból van céljuk, tudományos háttérrel nem rendelkeznek. Nincs meghatározott és elfogadott definíció mögöttük, így nem tudunk róluk számszerű adatokat, amelyek alapján összehasonlíthatnánk őket. Pontos és egyértelmű meghatározással rendelkezik viszont a passzívház, amelynek a definícióját a német Passivhaus Institut Darmstadt fektette le. Ugyanígy pontos a KNE, vagyis közel nulla energiaigényű épület, amelynek kritériumadatai a magyar energetikai rendelet legfrissebb változatában megtalálhatóak.”

Pontosan mit is jelent a közel nulla energiaigény?

„Az Európai Unió szabályozása erre csak egy általános meghatározást ad, amiben a fő iránymutatás az, hogy a felhasznált energia nagy része megújuló energiából származzon” – elemzi Rangics Máté. „Ez a szabályozás a közel nulla energiaigény pontos minimum követelményének meghatározását az egyes tagállamok hatáskörébe sorolja. Hazánkban az épület, lakás vagy családi ház energia felhasználását úgy kell meghatározni, hogy az arra fordított költség az épület becsült élettartama alatt megtérüljön. Összefoglalva tehát: egy közel nulla energiaigényű lakásnak vagy családi háznak alacsony az energiafelhasználása, az magas energiateljesítményű, energiaigényének jelentős értékét megújuló energiaforrásból fedezi és az energiarendszerre fordított költségek az épület becsült élettartalma alatt megtérülnek.”

Nem lehet elégszer hangsúlyozni: ahhoz, hogy házunk maradéktalanul megfeleljen az elvárásoknak, már a tervezés fázisában foglalkoznunk kell a kérdéssel. Jó tervező nélkül nem születhet jó épület!

Fontos tudnunk: a tervezés és engedélyeztetés fázisára időt kell szánnunk, készüljünk fel rá, hogy ez legalább féléves folyamat, de sok esetben akár egy év is lehet. A tervezésre fordított idő sokszorosan megtérül a kivitelezés és a használat során! Ahhoz, hogy jó eséllyel olyan végeredmény szülessen, ami aztán időtálló és megfelel minden elvárásunknak, érdemes az építészek referenciamunkáira támaszkodnunk: aki nagy szakmai gyakorlattal rendelkezik környezettudatos, energiahatékony családi házak tervezése terén, az valószínűleg a mi esetünkben is abszolválja majd a feladatot. A személyes összhang szintén nagyon fontos, hiszen a tervezési folyamat során bizalmi kapcsolat alakul ki a család és a tervező között: az első konzultációkon általában már érezni fogjuk, hogy „működik-e köztünk a kémia”.

A jól működő energiatakarékos épület olyan jellemzőkkel bír, mint amilyen az egyszerű épülettömeg, a hőhídmentes kialakítás vagy a légtömörség, de már a helyes tájolás is erősen meghatározó ebből a szempontból: figyeljünk rá, hogy délre lehessen tájolni a rá kerülő házat!

„Déli, vagy ahhoz képest legfeljebb +/-35° jelenti azt a tájolást, amely mellett egy jó energetikájú épületet meg lehet valósítani – ettől eltérő fekvés esetén akár akkora többletköltséget jelenthet egy enegiatakarékos épület kialakítása, amely akár nagyobb lehet, mint egy kedvezőbb fekvésű és emiatt drágább telekre kiadott plusz összeg!” – figyelmeztet a szakértő.

Házunk tömegformálása szintén alapvetően meghatározó. „A parasztház típusú házak a leginkább költség- és energiahatékonyak, mert kevesebb építőanyag kell hozzájuk, kevesebbet kell azokat szabogatni, emiatt ezeknél kevesebb az élőmunka igény is. Az extrém megoldásokat érdemes mellőzni, érdemes kocka vagy téglatest formából kiindulni és kerülni a szélsőségeket” – fejti ki Rangics Máté – Easykit Kft.

Természetesen a gondos tervezés semmit nem ér gondos kivitelezés nélkül: a szakértők ehhez mindenképp a korszerű technológiák és anyagok használatát javasolják, és mindenek felett a precíz munkát, amit a szerkezetépítés végén Blower-door teszttel is meg kell erősíteni, az esetleg előforduló hibákat pedig javítani.

Ami az egyes épületszerkezeteket illeti, alapozásnál, ha van rá lehetőség, akkor sávalapot válasszunk, ez a legolcsóbb, legegyszerűbb; az alapot kívülről mindenképp szigetelni kell, így védjük a fagytól és támogatjuk a ház energetikáját is. Innen haladunk felfelé a fal felé.

„Itt sokan rögtön el is követnek egy nagy hibát: közvetlenül ráteszik a téglát az alapra. Ez a legnagyobb hiba, ami később nem orvosolható, ne tegyük: a falat és az alapot hőtechnikailag mindenképp válasszuk el egymástól. Az alap hideg, még akkor is ha kívülről leszigeteltük!” – figyelmeztet Rangics Máté.

„Egy modern tégláról azt kell tudni, hogy vízszintes irányban remek hőszigetelő, ugyanakkor függőleges irányban nem: jár benne a levegő. Érdemes tehát lábazati hőhídmegszakító elemet alkalmazni. Természetesen ezt is méretezni kell statikussal! Aki ezt nem vállalja, az esetében azt jelenti, hogy még nem csinált ilyet. Vagy rá kell venni, hogy márpedig ezt be kell ide tervezni és méretezni, vagy másik szakemberhez kell fordulni. Sok statikus és építész nem is mer belefogni ebbe, jön a „nem így szoktuk” és a „nagyon drága lesz” kifogás, viszont ez nem igaz. A tapasztalat azt mutatja, hogy a lábazati hőhídmegszakítás nem okoz érdemi többletköltséget, viszont az ezzel elért hőhídmentesség őszi időszakban több napot, de akár hetet is jelenthet fűtés nélkül, de mégis komfortosan, megfelelő padlóhőmérséklettel.

Ami magát a falazatot illeti, a hazai viszonyok között érdemes hagyományos szerkezetekben gondolkozni, mert nagyon nagy hőingadozás jellemző a klímánkra, a tégla vagy egyéb tömör, nehéz falazat pedig ezeket a hőingadozásokat nagyon jól csillapítja. Ellentétben a könnyűszerkezetes épületekkel, amelyekről sokszor elhangzik, hogy gyorsak és olcsók – valójában egyik állítás sem állja meg a helyét, viszont már rövid távon is sokkal magasabb lakókomfortot eredményez egy hagyományos szerkezettel épült ház.

A következő potenciálisan problémás szerkezet a tető és födém csomópont lehet: ez a ház egy másik lehetséges Achilles-sarka, leggyakrabban itt fordul elő hőhíd. Itt is léteznek olyan megoldások, amelyek nem jelentenek plusz költséget, ugyanakkor a ház energetikáját nagyban javítják, és biztosítják, hogy soha ne jelenjen meg itt a penész.

shutterstock_335146967.jpg

Kifejezetten kritikus kérdés a nyílászárók beépítése, és itt a kivitelezés tekintetében nagy a bizonytalanság, sokan nincsenek tisztában a helyes megoldásokkal – 4-5 év múlva pedig ennek köszönhetően is jelentkeznek majd a problémák: páralecsapódás, penészedés. „A nyílászárók beépítésekor figyelni kell a pára- és légzárásra, amelyet párazáró szalaggal (RAL-szalaggal) oldhatunk meg: így biztosan elkerülhetjük a páralecsapódást” – fejti ki Rangics Máté – Easykit Kft.

„Egy szakszerű és jól működő beépítési mód, ha a káva kivakolása után RAL szabvány szerinti beépítést kérünk a kivitelezőtől. Az olyan beépítési trükkel pedig, mint az ablaknyílás körül 45 fokban levágott szigetelés, még a napnyereséget is növelhetjük, amely még nem megfelelő tájolás esetében jelentősen (akár+5%) javíthat a ház energetikáján! A szakszerűen beépített ablakok 20-25-30 évig, vagy akár tovább is kiválóan működnek majd.”

Végül egy jó hír: egy jó energetikájú házhoz egyszerű gépészeti rendszer is elegendő, ez alapvetően a fűtésrendszerből, vízvezeték-rendszerből (hideg víz, meleg víz és esetleg szürkevíz-rendszer a vécé öblítéshez), és szellőztetésből áll. „Ez utóbbira nagyon nagy szükség van, elengedhetetlen” –emeli ki a szakértő. „Jelenleg még nem kötelező, de ha komfortos házat szeretnénk, építsük be, mivel légtömör házakról beszélünk. Fontos, hogy a keletkező pára el tudja hagyni az épületet és be tudjon áramlani a friss levegő. Az viszont tévhit, hogy mindenképp szükséges hűtés is: én azt gondolom, hogy egy modern, jó energetikájú házban nem szükséges hűteni, mert a hőtároló tömeggel, a megfelelően méretezett, megfelelő típusú szigeteléssel és árnyékolással nagyon kicsi a kockázata a túlmelegedésnek. Persze be lehet építeni hűtést, de jó tervezés esetén nem feltétlenül szükséges.”

shutterstock_1023235723.jpg

A másik jó hír, hogy egy ilyen jól megépített, jó energetikájú házba szinte mindegy, hogy milyen fűtésrendszert választunk, annyira alacsony lesz a fűtésszámlája. A legolcsóbb megoldás az elektromos fűtés, meleg víz készítésre pedig bojler – hátránya ennek a kialakításnak, hogy az üzemeltetése drága. Árszintben és komfortban is egyel magasabb szintű megoldás a kondenzációs kazán és felületfűtés (padló és/vagy födémfűtés)– radiátorokat viszont új házba szakértőnk nem javasol beépíteni! Kondenzációs kazán helyett hőszivattyút is választhatunk, ez utóbbi előnye, hogy azzal hűteni is tudunk, valamint napelemes rendszerrel akár „ingyenessé” tehető a ház fűtése és melegvíz készítése.

Ami a vízvezetékrendszert illeti, az osztós rendszert érdemes választani a szakértő szerint, mert annak könnyű a szerelése, esetében nincsenek szerelvények elfedve a padló alatt, tehát ha bármi gond van egy rendszerelemmel, azt egyszerű orvosolni. A másik lehetséges megoldás a gerincvezetékes rendszer, amelynek előnye, hogy abban folyamatosan mozog a víz, nem áll fent a pangó víz veszélye és így fertőzésveszély. Érdemes kiépíteni a szürkevíz-rendszert is, hiszen itt csak egy plusz vezetéket kell kialakítani: mivel egy átlagos háztartásban a vízfogyasztás 30-60%-a a vécéöblítés, igen nagy mértékben spórolhatunk, ha arra kút- vagy esővizet használunk.

Végül essen szó a hővisszanyerős szellőztetésről: ennek lényege, hogy a kintről beszívott friss levegő hőcserélőn átáramolva felmelegszik, miközben a benti elhasználódott levegő ellentétes irányban áramlik. „Komfort szempontjából ez fontos és elkerülhetetlen része a modern gépészeti rendszereknek – én személy szerint soha többet nem építenék olyan házat, nem is engednék nélküle építeni, amelyben nincs hővisszanyerős szellőztető rendszer. Fontos viszont, hogy nem mindegy, milyen készüléket szerzünk be, mert az olcsó készülékek zajosak és nem túl hatékonyak: mindenképpen olyan készüléket válasszunk, amely passzívház-minősített, ezzel biztosított, hogy hatékony és komfortos lesz a házunk szellőztetése” – zárja Rangics Máté – Easykit Kft

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://gepesz.blog.hu/api/trackback/id/tr414232497

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Arcade Macho 2018.09.14. 11:26:38

az a boldog idill a kepen az valojaban a PAZARLAS

blökesz sokat zabal
a fuvet sokat kell b.szogatni es irto sokat locsolni, nos akkor cseszhetik a vizvisszanyeros cuccokat
azok a portalablakok taccsra vagjak az egesz hoszigetelesi mizeriat hiszen hiaba rak 30 cmes szigetelest a falra, hogyha ott az egyik oldalon behuzza a hideget, raadasul dizajnelemkent nem egy automataa redonynek a tokja van hanem egy oszlop...

szokasos bullshit mantra, ideje hogy az europai szigetelesgyartok is abbahagyjak a lobbizast mint a dizellobbi tette

Mekk Elek ezermester 2018.09.14. 12:41:45

Ha ez nem humoros írásnak készült, akkor megjelentetés előtt át kellene nézetni egy hozzáértővel is. Ha viszont ez nem elfogulatlan tájékoztató anyag, hanem marketing, akkor viszont nincs eléggé kidomborítva a szponzor és tevékenysége