A vízzel kapcsolatos igényeinket két csoportra oszthatjuk: a vízellátásra és a vízmentesítésre. A rendszer kialakításához először a szivattyúkat kell kiválasztanunk, amelyek felhasználása a házban és a ház körül igen széleskörű lehet.
A legalapvetőbb felhasználási területek közé a fűtési és HMV (használati meleg víz) rendszerek tartoznak, amelyekben fűtési keringető és HMV cirkulációs szivattyúkat használunk. Ezek meghatározása rendszerint az épület és a benne lévő rendszerek tervezésekor megtörténik, ezért ebben a cikkben ezekre a típusokra nem térünk ki. A következőkben a ház körüli vízellátás és vízmentesítés során alkalmazható szivattyúkról ejtünk szót, amelyek kiválasztásakor nem árt tisztában lennünk néhány szemponttal. Ezek áttekintésében Egri Attila a Gépész projekt- és műszaki tanácsadója volt a segítségünkre.
A vízellátás lényege értelemszerűen az, hogy valahova vizet szeretnénk eljuttatni. Ez lehet például a háztartás vízellátása, vagy akár kertöntözés is. Az utóbbi feladatok megoldására alkalmas szivattyú kiválasztásához elsőként az esetleg használt kút típusát, vízmélységét, vízhozamát kell meghatározni. Egy kút lehet ásott vagy fúrt, viszont amennyiben a víz szintje – a szivattyú helyétől mérve – nincs mélyebben, mint 8 méter, a vízkivételt felszíni szivattyúval meg tudjuk oldani. A felszíni szivattyúk lehetnek önfelszívók, amelyek „gázos”, vagyis levegős vizet is szállítanak, vagy ráfolyásos rendszerűek, amelyek csak levegőtől mentesítve, vízzel feltöltött állapotban indíthatók el. A felszíni szivattyúkat védeni kell a vízpárától, befolyó víztől: érdemes ezeket egy szárazon tartható aknába telepíteni.
Ha azonban a víz szintje 8 méternél mélyebben van, akkor a víz felszínre hozásához búvárszivattyút vagy mélykúti szivattyút kell alkalmazni.
Fontos: ezeket a szivattyúkat csak 100 mm-nél nagyobb átmérőjű kutakba lehet telepíteni.
Az önfelszívó- és a búvárszivattyúk lehetnek periférikus járókerekű vagy zárt lapátos szerkezetűek. A periférikus járókerekű szivattyúknál egy vagy több járókerék biztosítja a víznyomást és vízhozamot, emelőmagasságuk 30-110 m, vízszállításuk 2-4 m3/óra között lehet.
„Ezek a típusok csak homok-, agyagszennyezéstől mentes, tiszta víz szállítására alkalmasak” – fejti ki Egri Attila. „Ezért a felszínen elhelyezett változatnál mindenképpen előszűrőt – lábszelepet – kell szerelni a vízbe helyezett cső végére. A búvármotoros, mélykúti szivattyúknál ez az elem már a szerkezetük része, mivel magát a szivattyút engedjük a vízbe.”
A zárt lapátos szivattyúk egy- és többfokozatú változatban is elérhetők. Emelőmagasságuk és vízszállításuk igen széles spektrumon mozog, ami biztosíték arra, hogy mindenki megtalálja köztük az igényeinek leginkább megfelelő típust.
„Ami a vízellátó rendszer kiépítését illeti, itt két megoldás közül választhatunk” – folytatja a szakember. „Az egyik a nyomáskapcsolóval szabályozott rendszer, ennek előnye, hogy a nyomáskapcsoló segít megvédeni a szivattyút a „szárazonfutás” ellen, azzal beállíthatjuk az indítási- és kívánt nyomást, illetve véd a túlfeszültség ellen is.”
A rendszer főbb egységei a következők: szivattyú, nyomáskapcsoló, nyomásmérőóra, nyomáskiegyenlítő tartály, visszacsapó szelep és a csövezés. Kiegyenlítő tartályként előfeszített gumimembrános tágulási tartályt célszerű választani, amelynek nagyságát a kis mennyiségű vízkivételek gyakorisága határozza meg. A rendszer csövezését általában KPE csővel érdemes megoldani, hosszú élettartama és könnyű szerelhetősége miatt.
A másik megoldás az elektronikus nyomás-vízáramlás kapcsolóval szabályozott rendszer. Ennek főbb egységei: a szivattyú, az áramláskapcsoló és a visszacsapó szelep. Nyomáskiegyenlítő tartály nem feltétlenül szükséges, de a vízvételkor fellépő „vízütés” elkerülése miatt ajánlott.
Ennél a kialakításnál csak a bekapcsolási nyomást tudjuk beállítani, a kikapcsolás a vízáramlás megszűnésének érzékelésekor történik. A víznyomás szabályzását a vízvételi helyen tudjuk beállítani. Ennek a rendszernek is előnye, hogy az áramláskapcsoló a szivattyú irányításán túl védi is azt a szárazon futástól, és motorvédelmet is biztosít.
Vízzel kapcsolatos alapvető igényeink közül a másik a vízmentesítés. Elsősorban arról van szó, hogy ott van víz, ahol nem szeretnénk, hogy legyen, így azt el akarjuk onnan távolítani. Konkrét, gyakori példa erre egy pince vagy vízakna. A vízmentesítő szivattyúk akár nagy mennyiségű vizet, kis nyomáson juttatnak el egyik helyről a másikra.
„Feladattól függően tiszta csapadékvízre, szennyezett vízre és szennyvízre kifejlesztett típusaikat különböztethetjük meg” – emeli ki a szakember. „Fontos, hogy ezek a szivattyúk egyike sem alkalmas öntözésre vagy házi vízellátásra. Felépítésük általában robosztus, legtöbbször beépített úszókapcsolóval ellátottak, sokféle lapátkerékkel készülnek, amit vízszennyezettségtől függően kell figyelembe venni. Kisebb, egyszerűbb típusaikkal szerelőaknák, összefolyók, pincék, ciszternák víztelenítését lehet megoldani, míg a nagyobb feladatok elvégzéséhez léteznek darabolókéses, vortex lapátos változatok, amelyek a csatornákba való szennyvízátemelést szolgálják. Ezeket akár előre elkészített beton aknába is helyezhetjük, de lehetőség van akár tartályba építve is megvásárolni, így a ház belső terében, egy földszint alatti helységben is elhelyezhetjük.”
A szivattyú típusát elsősorban a szennyezettség mértéke és típusa, valamint az átszivattyúzandó víz mennyisége határozza meg. Különösen ajánlott a választásnál szakember segítségét kérni, mivel az átemelő rendszer helytelen kiépítése kellemetlen problémákat okozhat.
DAB FEKAFOS 280 Double tartály két FEKA VS szennyvíz szivattyúval
„Akármilyen célra szeretnénk szivattyút vásárolni, érdemes szem előtt tartani a megbízhatóságot és a minőséget, hiszen a vízellátó és vízmentesítő rendszert egyaránt több évig szeretnénk használni, így annak hosszú évekig ki kell szolgálnia az adott feladatot” – hívja fel a figyelmünket a szakember. „Vásárlás előtt érdemes érdeklődni a jótállási és szervizháttérről is, annak feltételeivel együtt - és mindezt figyelembe véve választani a számtalan típus közül.”
