Ahová a király is gyalog jár… házunk, lakásunk nélkülözhetetlen eleme a vécé, amely örvendetes módon magán viseli a civilizáció fejlődésének nyomait – így már itt is a kényelem és a higiénia vette át a főszerepet. Kis vécé-körképünkben most áttekintjük, hogy mit kell tudnunk e szemérmesen kezelt, de mindenki által használt berendezésről!
Az angolvécét, ahogy a nevében is szerepel, az angolok találták fel még a 16. században, és már I. Erzsébet is nagy rajongója volt a szerkezetnek. Az igazi sikert azonban a 19. század hozta meg a vízöblítéses vécének, amikor széles körben elterjedt a használata.
Ma már jelentős mértékben elterjedt a világban, ugyanakkor vannak földrészek, országok, ahol még mindig komoly higiéniai problémákat jelent a vízöblítéses vécék hiánya. Gondoljunk csak a jelenleg Indiában zajló vécéprogramra, amelynek kiemelt célja az ország vécével való ellátottságának drasztikus növelése.
A vécék még mindig hagyományosan porcelánból készülnek, és alapvetően a köznyelvben „csészének” hívott részből állnak. Kivétel ez alól az ún. monoblokk vécé, ahol a tartály a falon kívül helyezkedik el, és az is kerámiából van. A porcelán „csészén” kívül szorosan kapcsolódik a vécéhez a vécéülőke és az öblítőtartály, amelyek ma már nagyon sokfélék lehetnek.
A tartályok közül hazánkban a legelterjedtebb a lábonálló vécékhez szerelt műanyag tartály, illetve a fali vécék terjedésével egyre népszerűbbek a falba épített tartályok is.
Vécéülőkét ma már nem csak a dizájn alapján választanak a vásárlók, hanem a funkciók is szerepet játszanak a döntésben. A lecsapódás-mentesség és a takarítást megkönnyítő megoldás, amellyel az ülőke kipattintható a zsanérból, egyre elterjedtebbnek számítanak.
A vécéket alapvetően két szempont szerint csoportosítjuk: egyrészt az öblítés módja szerint lehetnek mély- vagy laposöblítésűek, másrészt lehetnek alsó vagy hátsó kifolyásúak. A laposöblítésűt hívják a köznyelvben „tálcásnak”, míg a mélyöblítésűt „csobbanósnak”. Hazánkban az elmúlt évtizedekben elsősorban a lapos változat terjedt el, de Európa más országaiban inkább a mély változatot kedvelik.
A kifolyás pedig a beépítési lehetőségek miatt fontos, hogy a szennyvíz a padlón vagy a falon keresztül távozik.
További csoportosítási lehetőség a típus szerinti, amely szerint lehet lábon álló és a fali mellett a monoblokk vécé.
Hazánkban még mindig leginkább a lábonálló vécék, és azok közül is a laposöblítésű vécék a legjellemzőbbek. Bár egyre inkább elterjednek a fali vécék, amelyek közül már a mélyöblítésű vécék szerepelnek a gyártók kínálatában, illetve az elmúlt években rohamos léptekkel törtek előre az ún. nyitott gyűrűs megoldások, amelyek a víztakarékosság mellett a higiéniára is nagy hangsúlyt fektetnek.
Fotó: Alföldi kerámia
A működésnél alapvetően két dologra kell figyelnünk. Egyrészt a vízellátásra az öblítéshez, amely, ahogy már írtuk, lehet falon kívül és belül, illetve itt is számos víztakarékos megoldás létezik. Másrészt a megfelelő szennyvízelvezetésre.
A kerámiagyártók a vécészabvány szerinti 3/6 literes öblítését tesztelik. Sok esetben azonban azzal találkoznak, hogy a „nem öblít rendesen a vécé ” – e probléma mögött azonban nem a kerámia hibája van, hanem a nem megfelelő szennyvízcső (ejtés, átmérő …) kialakítás.
A vécék terén a luxust a dizájn, a víztakarékosság és ma már az ülőkébe épített „okos” megoldások jelentik. A legnagyobb gyártók számos dizájnerrel alkotják meg a legújabb modelljeiket, amelyeknél ma már nem ritka a megszokottól merőben eltérő forma.
Fotó: Alföldi kerámia
A vízzel való takarékoskodás ma már a hétköznapok része, így ez a téma a vécékben is megjelenik. Az európai szabványok szerint egy vécének max. 3/6 liter vízzel kell öblítenie, a gyártók azonban folyamatosan azon dolgoznak, hogy ezt akár 2/4 literre is csökkentsék. Az okos vécék pedig az ülőkébe épített funkciókon keresztül számos kényelmi megoldást kínálnak.
A bidé használata hazánkban nem túlzottan elterjedt, aminek főleg a helyhiány az oka. Higiéniai szempontból azonban akár a hölgyek, akár az urak számára nagyon hasznos megoldásról van szó. A távol-keleti, főleg a japán piacon, a helyszűke miatt kifejlesztették az ún. bidéfunkciós vécéülőkéket. Ezek ma már szinte „okos” vécékké fejlődtek, amelyek a bidéfunkció mellett számos kényelmi megoldást is kínálnak, népszerűségük pedig folyamatosan növekszik Európában és hazánkban is.
A kerámia esetében leginkább gyártási eredetű hibákról beszélhetünk (pl. hajszálrepedés), amelyekre a gyártók hosszabb-rövidebb garanciát vállalnak. Amire érdemes figyelni, az a szakszerű, megfelelő szakember által való beépítés, amely sok későbbi bosszúságtól kímélhet meg bennünket.
Másrészt érdemes a gyártók által javasolt tisztítási, ápolási útmutatók szerint rendszeresen takarítani a porcelánfelületet – mindez főleg igaz az útmutatókban leírtak betartása a speciális, tisztítást könnyítő mázfelületek esetében.
Cikkünk összeállításában a Villeroy & Boch Magyarország Kft. volt a segítségünkre.